Mit tehet az adatigénylő ha az adatkezelő nem válaszol a közérdekű adat igénylésekor?

Mit lehet tenni, ha egyáltalán nem válaszol az adatkezelő?

Érdemes ilyenkor még egy levelet intézni hozzá, amelyben udvariasan és igen határozottan emlékeztetni kell arra, hogy a válaszadás 15 napos határideje lejárt.

Mit lehet tenni, ha a második levélnek sincs hatása?

Két módon járhat el ilyenkor az állampolgár, a két útnak mások az előnyei és hátrányai.

Fordulhat az Adatvédelmi Biztoshoz és megírhatja neki, hogy pontosan mi történt vele, és a bejelentéséhez csatolja a levelezésének másolatát. Az Adatvédelmi Biztos eljárására az Avtv. szerint nem vonatkozik határidő, így az ombudsmani hivatal leterheltségétől és az ügy bonyolultságától függően akár több hónapig is tarthat, amíg kivizsgálják az esetet.

Előnye az ombudsman eljárásának, hogy sokkal szélesebb körben tud vizsgálódni, mint a bíróság. Továbbá abban az esetben, ha olyan jogsértést észlel, amely több emberre vagy a joggyakorlatra általánosságban is kihatással lehet, akkor az ombudsman megteheti, hogy ajánlásával vagy állásfoglalásával a nyilvánossághoz fordul. Az ombudsman eljárásának további előnye, hogy „ha a beadványt benyújtó személy kéri, kilétét az országgyűlési biztos nem fedheti fel.

Az országgyűlési biztoshoz fordulása miatt senkit sem érhet hátrány” (az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 16.§ (4) bekezdés). Tehát úgyis kérhetjük az Adatvédelmi Biztost egy ügy kivizsgálására, hogy a vizsgálat során az inkognitónkat megőrizhetjük.

Fordulhat bírósághoz is a közérdekű adat kiadásának megtagadása miatt, ilyenkor a pert a megtagadás közlésétől, illetve ennek elmaradása esetén a 15 napos határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül az ellen a szerv ellen kell megindítani, amely a kért felvilágosítást megtagadta. A bírósági eljárás rendkívül hatékony módszer a közérdekű adatok megszerzésére, mivel az eljárást a bíróság soron kívül − adott esetben akár egy ombudsmani vizsgálatnál is gyorsabban − folytatja le.

Az első tárgyalási napot a keresetlevél benyújtása után két hónapon belül ki szokták tűzni. Az adatigénylő helyzetét könnyíti, hogy a perben „a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani”. Amennyiben megindul a bírósági eljárás, abban az ügyben az Adatvédelmi Biztos nem vizsgálódhat.

Az információszabadság fogalmairól széleskörű információ érhető el Társaság a szabadságjogokért oldalán (www.tasz.hu).

Budapest, 2010 december