Városi önkormányzatok

Pécs Megyei Jogú Város Önrkományzata - alapadatok

Véleményezés módja: 

RENDELETALKOTÁS
36.§
/1/ A Közgyűlés a törvény által nem szabályozott helyi
társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény
felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati
rendeletet alkot.
/2/ A rendelet kezdeményezésére, megalkotására a Szabályzatot
az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
/3/ A rendeletek szövegszerű tervezetét a Polgármesteri
Hivatal szakmai szervezeti egységei készítik elő.

A tervezetet csak bizottsági tárgyalás, illetőleg a felügyeletet
ellátó tanácsnok véleményének és a jegyző törvényességi
véleményének kikérése, valamint a 76.§ (4)
bekezdés h.) pontjában megnevezett eljárásban az
ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése
után lehet Közgyűlés elé terjeszteni.
- 12 -
/4/ A rendelettervezet tárgyalása kétfordulós. Először az
általános vitára kerül sor. Az általános vita a szabályozás
szükségességének, a szabályozás elveinek megvitatásából
áll. Módosító javaslatokat csak az általános
vita lezárásáig lehet el_terjeszteni.
/5/ Az általános vita lezárása után dönt a Közgyűlés a
rendelettervezet részletes vitára bocsátása vagy további
bizottsági tárgyalás szükségessége és újbóli előterjesztése
felől. Amennyiben a rendelettervezethez módosító
javaslatot nem terjesztettek elő, részletes vitára
nem kerül sor.
/6/ A részletes vita a rendelettervezet módosításokkal
érintett részének megvitatásából áll.
/7/ A módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig
visszavonhatja.
/8/ A rendelettervezet általános és részletes vitája ugyanazon
az ülésen is történhet.
/9/ A Közgyűlés a szavazás során először a rendelettervezetet
módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet
egészéről dönt.
/10/ A rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá
/11/ Az önkormányzati rendeletet a Polgármesteri Hivatalban
a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, azaz a
Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Főosztályának
hirdetőtábláján közszemlére kell tenni.

"Véleményezési lehetőségről nem találtunk információt, a nyilvánosságról mindössze a 10. paragrafus rendelkezik eléggé szűkszavúan. Az 5.§-ban még annyi szerepel, hogy a közgyűlés gazdasági programjához, munkatervéhez ki kell kérni a civil kerekasztal véleményét is. 10.§
Nyilvános ülés
/1/ A Közgyűlés ülése nyilvános.
/2/ A Közgyűlés tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben
az ülés tartama alatt a meghívottak, illetve a
polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezet_i,
vagy azok megbízottai tartózkodhatnak.
/3/ A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt
helyen foglalhat helyet. Azt, aki a tanácskozás helyszínén
jogosulatlanul tartózkodik, az elnök távozásra
hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja,
az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye
nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről
kiutasíthatja.
/4/ A nyilvános üléseket az Önkormányzat tulajdonában
lévő PÉCS TV Kommunikációs Kft. a kommunikációs
szerződésben foglaltak alapján közvetíti.
11.§
Zárt ülés

/1/ A Közgyűlés zárt ülést tart: választás, kinevezés,
felmentés, vezet_i megbízás adása, illetőleg visszavonása,
fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást
igénylőszemélyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett az
erre vonatkozó előzetesen bekért írásbeli nyilatkozatával
a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele; továbbá
önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési
ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos
eljárás tárgyalásakor.

/2/ A Közgyűlés zárt ülést rendelhet el az önkormányzat
vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat
tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket
sértene.

/3/ A zárt ülésen a Közgyűlés tagjai, a kisebbségi önkormányzat
tagjai, a jegyző, aljegyző, továbbá meghívása
esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
"

Önkormányzat neve: 
Pécs Megyei Jogú Város Önrkományzata
Közzétevő elérhetősége: 
jegyzo.pecs@baranya.hu
Elérhetőség: 

7621 Pécs, Széchenyi tér 1.

Közzétételről gondoskodik: 
dr. Papp Judit , jegyző

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata

Véleményezés módja: 

A közgyûlésen megtárgyalásra javasolt elõterjesztéseket egy eredeti aláírt példányban a jegyzõhöz kell benyújtani.
A közgyûlés rendes ülésén megtárgyalni javasolt elõterjesztés benyújtásának határideje az ülést megelõzõ 15. nap. "" (SZMSZ, 44.§ (2)-(3)).
""A rendkívüli ülésen megtárgyalni javasolt, határozati javaslatot tartalmazó elõterjesztés bármikor benyújtható, a jegyzõ azt legkésõbb az ülés megkezdéséig átadja a képviselõknek. Rendelettervezetet tartalmazó elõterjesztés esetén a polgármester a rendkívüli közgyûlést az elõterjesztés egyidejû megküldésével úgy hívja össze, hogy a bizottsági ülések megtartására még legalább 3 nap álljon rendelkezésre. Ebbe a határidõbe a meghívó postázásának napja és a közgyûlés napja nem számít bele."" (45.§ (2)). Az előterjesztésről, rendelet-tervezet benyújtásáról ill. a sürgősségi előterjesztésről az Önkormányzat SZMSZ-ében (36§, 38-39§,40§)."

Közzétevő elérhetősége: 
Tel.: 99/515-113, Fax: 99/320-939
Elérhetőség: 

9400 Sopron, Fő tér 1.

Közzétételről gondoskodik: 
dr. Dobos József, jegyző

Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata

Közzétevő elérhetősége: 
Tel.: 25/412-211/359; e-mail: kovacszoltan@pmh.dunanet.hu
Elérhetőség: 

2400 Dunaújváros, Városháza tér 1-2.

Közzétételről gondoskodik: 
Kovács Zoltán

Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Véleményezés módja: 

Az elıterjesztések
28. § (1) Elıterjesztésnek minısül a munkatervbe felvett, vagy a 27. § (3) bekezdésében
felsorolt elıterjesztık által elızetesen javasolt
a) rendeletalkotást igénylı javaslatok,
b) határozatot igénylı javaslatok,
c) beszámoló,
d) jelentés a lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról, valamint
e) tájékoztató.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt e) pont szerinti elıterjesztés kivételesen szóbeli is lehet.
(3) Az elıterjesztésnek tartalmaznia kell:
- a tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerő bemutatását;
- az elızményeket, s különösen a témában hozott korábbi testületi
döntéseket;
- a jogszabályi kereteket;
- több döntési változat esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló
érveket, valamint várható következményeiket;
- a rendeletalkotási, vagy határozati javaslatot;
- és szükség szerint a felelıs és a határidı megjelölését;
- mellékelve a bizottság határozatát.
11
13(4) Az elıterjesztés csak az érintett bizottság(ok) véleményének ismeretében tőzhetı
napirendre. Bizottsági vélemény hiányában az elıterjesztést csak sürgıs, rendkívül indokolt
esetben lehet az ülés napirendjére felvenni.
(5) Az írásos elıterjesztések tartalmi, formai követelményeit az 1. számú melléklet
tartalmazza.
(6) Az Önkormányzat költségvetését érintı kötelezettségvállalás fedezetét az elıterjesztésben
meg kell jelölni.
(7) A lejárt határidejő határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatást a Közgyőlés tudomásul
veszi. Amennyiben a testület nem ért egyet valamely intézkedéssel, a végrehajtás módjával,
döntését határozatba foglalja.
13(8) A Közgyőlés ülésén csak rendkívüli esetben, az elnök indokolása mellett lehet
bármilyen írásos anyagot a képviselıknek – helyszínen - kiosztani. Amennyiben az
elıterjesztés, illetve a 29. § szerinti sürgıs elıterjesztés az ülés napján kerül kiosztásra, úgy
annak vitáját megelızıen a levezetı elnök – a képviselıcsoport vezetıjének kérésére –
köteles legalább 10 perces olvasási szünetet elrendelni.
(9) Az elıterjesztı a vita - 24. §-ban meghatározottak szerinti - lezárásáig az elıterjesztést
bármikor visszavonhatja.
(10) Az elnök, a képviselıcsoport vezérszónoka, vagy bármely képviselı javasolhatja a
napirendi pont tárgyalásának elnapolását.
(11) Ha az elnapolással az elıterjesztı nem ért egyet, akkor a napirendi pont elnapolásáról a
Közgyőlés ügyrendi javaslatként határoz.
Sürgıs elıterjesztés
29. § (1) Sürgıs elıterjesztést a polgármester, és települési képviselı tehet.
13(2) Sürgıs elıterjesztés kizárólag elıre nem látható, gyors intézkedést igénylı ügyben,
rendkívül indokolt esetben terjeszthetı a Közgyőlés elé. A sürgısség megalapozottságát az
elıterjesztésben indokolni kell.
13(3) Sürgıs elıterjesztést legkésıbb a Közgyőlés ülését megelızı napon 12 óráig a
polgármesternél - írásban - lehet benyújtani.
13(4) A Sürgıs elıterjesztésnek általában meg kell felelnie a 28. § (3), (4) és (5)
bekezdéseiben foglalt követelményeknek. Ettıl sürgıs és rendkívül indokolt esetben a
Közgyőlés egyszerő többségő döntése alapján lehet eltérni.
(5) A sürgıs elıterjesztés napirendre vételérıl a Közgyőlés a napirend elıtt egyszerő
szótöbbséggel határoz.

13A döntés-elıkészítés nyilvánossága
45. § (1) A város hivatalos honlapján közzé kell tenni:
a) a nyilvános ülésre készült, a 28. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt, a rendelet 1.
számú mellékletében foglalt elıírásoknak megfelelı elıterjesztéseket, a 29. § szerinti
sürgıs elıterjesztéseket, a módosító indítványokat mellékleteikkel együtt, a benyújtás
idıpontjától;
b) a bizottság nyilvános ülésére készült – a bizottság átruházott hatáskörére vonatkozó –
elıterjesztéseket, a módosító indítványokat, mellékleteikkel együtt, a benyújtás
idıpontjától.
(2) A honlapon való közzétételrıl a jegyzı a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.
(3) Az (1) bekezdés szerint közzétett tervezet, valamint az ahhoz kapcsolódó egyéb
dokumentumok az elfogadást követı egy évig nem távolíthatók el a város honlapjáról.
(4) A közzétett tervezetek elérhetıségét kereshetı adatbázis segítségével kell biztosítani.
(5) A döntések elıkészítése során az önkormányzat – a város honlapján keresztül – biztosítja,
hogy az elıterjesztésekkel kapcsolatban bárki véleményt nyilváníthasson, illetve javaslatokat
tehessen.
17
13Közérdekő adatok nyilvánossága, közzétételi szabályok
46. § Az önkormányzat mőködése során keletkezett közérdekő adatok megismerésének
biztosítása a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló,
1992. évi LXIII. törvény, valamint az elektronikus információszabadságról szóló, 2005. évi
XC. törvény rendelkezései alapján történik.

Közzétevő elérhetősége: 
Tel.: 23/522-374, 30-625-7973; e-mail: amajor@erd.hu
Elérhetőség: 

2030 Érd, Alsó u. 1-3.

Közzétételről gondoskodik: 
Major Angéla

Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata

Véleményezés módja: 

"„36.§ Rendeletalkotás

(3) A rendeletalkotás eljárási szabályai:
a.) A közgyűlés a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél alapelveket, szempontokat állapíthat meg.
b.) A rendelet szövegszerű tervezetét, előterjesztést, indokolást a Hivatal készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is. A Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő készíti. A megbízásról – ha a tervezetet nem a Hivatal készíti el – a közgyűlés külön határozattal, illetőleg a polgármester dönt.
c.) A tárgyban szükséges érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel történő egyeztetést a Hivatal végzi el. Ezen szervek és szervezetek körét a polgármester határozza meg.
(…)
e.) A rendelettervezethez indokolást kell fűzni. Az előterjesztésben be kell mutatni azokat a társadalmi, gazdasági és szakmai körülményeket, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismertetni kell a jogi megoldás szempontjait. Amennyiben a rendelettervezet a európai közösségi jog tárgykörét érinti, az előterjesztésben tájékoztatást kell adni arról, hogy a javasolt szabályozás milyen mértékben tesz eleget a jogharmonizációs követelményeknek, illetőleg összeegyeztethető-e az Európai Közösségek jogszabályaival. Ha a rendelet az Európai Unió jogának való megfelelést szolgálja, erre a rendelet végén, az irányadó uniós jogi aktus megjelölésével utalni kell. Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani vagy hatályon kívül helyezni, a címben ezt jelezni kell.
f.) A rendelettervezetet – a jegyző törvényességi véleményének kikérése után – a tárgykör szerint érintett bizottságok, azt követően az Ügyrendi, Jogi és Közrendi Bizottság elé kell terjeszteni.
g.) A közgyűlés a szavazás során először a rendelettervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelettervezet egészéről dönt.”

Az SZMSZ 36. § összefoglalása: Rendelet-tervezetet és indoklást a Hivatal készít elő, valamint érdekképviseleti és egyéb egyeztetést is ő végez. Itt előírás az állampolgárok véleményalkotása. Az előterjesztésben szerepelnie kell: a szükségesség indoklásának, jogharmonizációs követelményeknek (EU). A jegyző véleményének kikérése után az illetékes bizottságok elé terjesztés, majd szavazásra bocsátás a közgyűlésen (először módosító javaslatokat hoz, majd dönt a rendelet egészéről.)
"

Közzétevő elérhetősége: 
Tel.: 93/500-918, Fax.:93/500-732
Elérhetőség: 

8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 7.

Közzétételről gondoskodik: 
dr. Termecz Marianna

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata

Véleményezés módja: 

A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
29. §
/1/ A rendelet-tervezet előkészítése

a) A közgyűlés - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A tervezetet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett szervezeti egysége készíti elő. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerinti illetékes közgyűlési bizottság, ideiglenes bizottság, valamint külső szakértő is.
c) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

/2/ A tervezet véleményezése

a) A rendelet-tervezet véleményezésére a kötelező szakhatósági egyeztetések után kerül sor, melyre a rendelet-tervezet előterjesztésében utalni kell.
b) A tervezetet - a jegyző véleményével együtt - véleményezés céljából a tárgy szerint érintett közgyűlési bizottság, ezt követően az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság elé kell terjeszteni.
c) Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet megalkotásában az állampolgárok közreműködhessenek.
d) A lakossági véleménynyilvánítás formái

- a tervezet közzététele a helyi sajtóban (városi lapban) a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása,
- lakossági fórumok (közmeghallgatás, városrészi tanácskozás, a rendelet által érintett állampolgárok véleménynyilvánítása).

e) A lakossági véleménynyilvánítás formájáról az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján a közgyűlés dönt.

/3/ A rendelet-tervezet közgyűlés elé terjesztése és elfogadása

a) A rendelet-tervezetek előterjesztője a jegyző.
b) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással együtt a közgyűlés elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a közgyűlést az előkészítés és véleményezés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
c) Amennyiben a rendeletalkotást megelőző vitában elhangzott módosító javaslatok száma, illetve tartalma indokolja, a módosításokról történő szavazás után a jegyző egy ízben kérheti a téma lezárását, és a módosításokkal történő utolsó szavazásnak ugyanazon ülésen történő későbbi időpontra halasztását.
d) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti meg.
e) Az önkormányzati rendelet záró rendelkezései között dátumszerűen kell megjelölni a hatálybalépés idejét.

/4/ Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele

a) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az azt megalkotó nyilvános közgyűlés napján történik a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel.
b) Az önkormányzati rendelet közzétételéről az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján a közgyűlés dönt.
c) Az önkormányzati rendelet helyben szokásos közzétételi formái különösen:
ca) az önkormányzat lapjában való közzététel,
cb) a rendelet alkalmazása szempontjából érintett szerveknek a rendelet egy példányával történő értesítése.
d) A jegyző az önkormányzat hatályos rendeleteinek gyűjteményét kétévenként megjelenteti.

/5/ A költségvetésről és zárszámadásról szóló önkormányzati rendeletre vonatkozó speciális szabályokat az SZMSZ 51-52. §-ai tartalmazzák.

29. § /2/ Biztosítani kell, hogy a lakosság széles körének életviszonyait érintő önkormányzati rendelet megalkotásában az állampolgárok közreműködhessenek.
d) A lakossági véleménynyilvánítás formái

- a tervezet közzététele a helyi sajtóban (városi lapban) a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása,
- lakossági fórumok (közmeghallgatás, városrészi tanácskozás, a rendelet által érintett állampolgárok véleménynyilvánítása).

e) A lakossági véleménynyilvánítás formájáról az ügyrendi feladatokat ellátó bizottság javaslata alapján a közgyűlés dönt.
Publikus fórum a lakosság, és a látogatók számára:http://www.bekescsaba.hu/engine.aspx?page=forum
"Tisztelt Csabaiak!
A város lakóival a közvetlenebb kapcsolattartás érdekében a polgármesteri hivatal ingyenesen hívható zöld számot működtet. A 06-80/922-008-as üzenetrögzítőn bárki elmondhatja – maximum 2 percben – a város működésével, fejlesztésével, mindennapjainkkal kapcsolatos észrevételét, véleményét. Amennyiben a telefonáló meghagyja nevét, címét, telefonszámát, az önkormányzat illetékesei válaszolnak az általa felvetett kérdésre, problémára."

Közzétevő elérhetősége: 
Tel.: 66/523-803; e-mail:szedlacsekne@bekescsaba.hu
Elérhetőség: 

5600 Békéscsaba, Szent István tér 4.

Közzétételről gondoskodik: 
Szedlacsekné dr. Pelle Beatrix aljegyző

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

Véleményezés módja: 

A rendeletet akár társadalmi szervezet is kezdeményezhet a polgármesternél, a jegyző véleményezi, majd a Közgyűlés dönt a rendelet szükségességéről. A rendelettervezet csak jogi felülvizsgálaton esik át.

Véleményezés módja: Maximum 20 percben a lobbista a bizottság előtt kifejtheti álláspontját, ha konrét érdemi javaslatait előre írásban megküldte a bizottságnak.

Közzétevő elérhetősége: 
Tel.: 88/549-110, Fax: 88/549-289 e-mail: amolnar@gov.veszprem.hu
Elérhetőség: 

8200 Veszprém, Óváros tér 9.

Közzétételről gondoskodik: 
Molnár Andrea

Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Véleményezés módja: 

A csatolt dokumentumban található a rendelet-előkészítés menetéről szóló SZMSZ részlet.

Elérhetőség: 

Szombathely, Kossuth L. u. 1-3.

Közzétételről gondoskodik: 
Dr. Kaczmarski János, jegyző

Budapest Főváros Önkormányzata

Véleményezés módja: 

2. számú melléklet a 7/1992. (III. 26.) Főv. Kgy. rendelethez

Az előterjesztések rendje és a rendeletalkotás általános szabályai

A Közgyűlés hatékony és törvényes működése érdekében szükséges megfelelő tartalmú és színvonalú, valamint előkészített előterjesztések elkészítése. A közgyűlési előterjesztések rendjére vonatkozó alapvető szabályokat a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, melynek végrehajtása érdekében a következők szerint kell eljárni.

I.

A közgyűlési előterjesztések általános rendje

1. A közgyűlési előterjesztések a főpolgármesternél írásban nyújthatók be.

2. A Közgyűlés elé előterjesztést tehetnek:

a) a képviselők,

b) a főpolgármester és helyettesei,

c) a Közgyűlés bizottságai,

d) a főjegyző,

e) * a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok,

f) legalább 12 kerületi küldött aláírása esetén a kerületi küldöttek,

g) a Kerületi Küldöttek Kollégiumának Elnöksége. [SZMSZ 18. § (2) bekezdés]

3. A Közgyűlés munkatervében szereplő előterjesztéseket lehetőség szerint a munkatervnek megfelelő időpontra kell elkészíteni.

4. Az előterjesztés-tervezeteket - a Közgyűlés ülése előtt - valamennyi bizottság elé kell terjeszteni, s meg kell küldeni a tanácsnokoknak. Az előterjesztést napirendre tűző bizottsági ülésre meg kell hívni az előterjesztőket, a főpolgármestert, a főjegyzőt és az illetékes tanácsnokot is. A bizottság(ok) és a tanácsnok(ok) álláspontjukról írásban tájékoztatja(ák) az előterjesztőket.

A Közgyűlés elé csak a főjegyző kézjegyével ellátott előterjesztés terjeszthető.

5. A Közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket az alábbiak figyelembevételével kell elkészíteni.

a) Az értékelő rész tartalmazza mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek az ügyben megalapozott döntés hozatalához szükségesek.

Ha az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat lehetőleg ismertetni kell.

Amennyiben volt, utalni kell a tárgyra vonatkozó korábbi határozatokra és a végrehajtás tapasztalataira.

b) Az előterjesztésnek egyértelműen megfogalmazott és a végrehajtás szempontjából ellenőrizhető feladatokat, határidőket - a folyamatos határidő megjelölés lehetőség szerinti mellőzésével -, valamint ha az szükséges a végrehajtásért felelős személyt megjelölő határozati javaslatot kell tartalmaznia. Amennyiben a végrehajtásért felelős nincs megjelölve, akkor azon a főpolgármestert kell érteni.

A határozati javaslatoknál fel kell tüntetni, hogy elfogadásuk - az SZMSZ vonatkozó előírásait is figyelembe véve - egyszerű vagy minősített szavazattöbbséget igényel-e.

c) A korábbi hasonló tárgyban hozott határozatok hatályon kívül helyezésére vagy érvényben tartására is javaslatot kell tenni.

d) Az előterjesztő felel a megfelelő színvonalú, tárgyalásra és döntésre alkalmas tervezet elkészítéséért.

6. Szakmai koordináció

a) Az előterjesztéseket szakmai szempontból előzetesen egyeztetni kell a Főpolgármesteri Hivatallal, illetve ezt követően a bizottságokkal, tanácsnokokkal és mindazon szervekkel, amelyekkel e kötelezettséget jogszabály írja elő.

b) Az előterjesztést olyan időben kell megküldeni, hogy a véleményezőnek legalább 8 nap álljon rendelkezésre az előterjesztéssel kapcsolatos álláspontjának kialakítására.

c) Az egyetértés vagy az egyet nem értés tényét, illetőleg azt a körülményt, hogy a megkérdezett szerv nem tett észrevételt, az előterjesztés első oldalán - név szerint is megjelölve - fel kell tüntetni.

d) Véleményezés esetén az előterjesztőnek csatolnia kell az eltérő vélemény lényegét, és ki kell térnie az ezzel kapcsolatos álláspontjára.

e) Az előterjesztésnek a végső koordináció eredményeként kialakult álláspontot kell tükröznie.

7. Törvényességi koordináció

a) Az előterjesztéseket - a hivatali szakmai egyeztetés után - törvényességi szempontból egyeztetni kell a főjegyzővel.

b) A főjegyző a kézirat alapján ellenőrzi, hogy az előterjesztés megfelel-e az e szabályokban előírt követelményeknek.

c) A jogi koordinációs tevékenység elsősorban a határozati javaslatok törvényességének ellenőrzésére terjed ki, továbbá arra is, hogy a testületnek a kérdés eldöntésére van-e hatásköre, a határozati javaslat a hatályos jogszabályokkal összhangban van-e.

d) Amennyiben a főjegyző azt állapítja meg, hogy az előterjesztés törvényességi szempontból, illetve e szabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, köteles erről az előterjesztőt és a főpolgármestert tájékoztatni.

8. A Közgyűlés üléseinek előkészítése

a) A Közgyűlés üléseinek előkészítésével kapcsolatos szervezési és technikai feladatokat a főjegyző irányításával a Főpolgármesteri Hivatal Szervezési Ügyosztálya látja el.

b) Az előterjesztők az előterjesztéseknek a főjegyző kézjegyével (láttamozásával) ellátott eredeti példányát, csatolva a főjegyző esetleges törvényességi észrevételét is, a Közgyűlés ülésének időpontja előtt lehetőleg 10 nappal kötelesek a Szervezési Ügyosztálynak átadni.

c) Rendkívüli ülésre irányuló javaslat esetén az előterjesztést a Közgyűlés ülésének időpontja előtt lehetőleg 5 nappal kell a Szervezési Ügyosztályra leadni. Az előterjesztések elkészítésére rendkívüli ülésre irányuló javaslat esetén is az e szabályokban foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

d) A Közgyűlés meghívóját a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legalább 8 nappal (rendkívüli ülés esetén legalább 4 nappal) az ülés előtt megkapják.

e) A közgyűlési meghívóval együtt meg kell küldeni azokat az előterjesztési javaslatokat is, amelyeknek napirendre vételét a főpolgármester mellőzte [SZMSZ 11. § (3) bekezdés].

f) * Abban az esetben, ha képviselő, a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok, a kerületi küldöttek, vagy a Kerületi Küldöttek Kollégiumának Elnöksége az előterjesztő, az e szabályokban foglaltak teljesítésében a Főpolgármesteri Hivatal közreműködik, illetve az ilyen előterjesztéseket nyilvántartja. Ez esetben az előterjesztő a hivatali koordinációt a főjegyző útján kezdeményezheti.

9. A Közgyűlés határozatainak végrehajtásával és nyilvántartásával kapcsolatos feladatok

a) A Közgyűlés határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, a határozat meghozatala napjának megjelölésével kell nyilvántartani, utalva a Közgyűlésre is [például A Fővárosi Közgyűlés 1/1993. (I. 7.) határozata, rövidítve: 1/1993. (I. 7.) Főv. Kgy. h.].

b) A Közgyűlés határozatának végrehajtását azonnal meg kell kezdeni.

c) Amennyiben a határozat végrehajtása akadályba ütközik, annak felmerülésekor, de legkésőbb a határidő lejártát megelőző ülésen kell kérni a Közgyűléstől a határidő módosítását.

d) Az azonnal határidőt jelölő határozat végrehajtásáról a felelős 3 munkanapon belül, a többi határozat esetében a végrehajtásra megjelölt határidőt követő 7 munkanapon belül köteles jelentést készíteni és azt a Szervezési Ügyosztályra megküldeni.

e) A határozatok végrehajtásáról az összesítő jelentéstervezetet a Szervezési Ügyosztály készíti el.

f) A Közgyűlés határozatairól határidős nyilvántartást kell vezetni, amely a Szervezési Ügyosztály feladata. A Szervezési Ügyosztály minden hónapban írásban tájékoztatja a felelősöket a következő hónapban lejáró határozatokról.

g) A felelősök valamennyi őket érintő határozatról kötelesek nyilvántartást vezetni.

II.

A rendeletalkotás szabályai

Az önkormányzati rendelet előkészítésére - az I. fejezetben foglalt szabályok alkalmazásával - az alábbi speciális szabályok az irányadók.

1. Rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a képviselők,

b) a főpolgármester és helyettesei,

c) a Közgyűlés bizottságai,

d) a főjegyző,

e) * a fővárosi területi kisebbségi önkormányzatok,

f) legalább 12 kerületi küldött aláírása esetén a kerületi küldöttek,

g) a Kerületi Küldöttek Kollégiumának Elnöksége. [SZMSZ 18. § (2) bekezdés]

2. Az önkormányzati rendeletek tervezeteinek előkészítése a kezdeményező feladata.

3. A kezdeményező a főjegyző kézjegyével (láttamozásával) ellátott előterjesztést, csatolva a főjegyző esetleges törvényességi észrevételét is, valamennyi bizottság elé terjeszti. A bizottság e napirendet tárgyaló ülésére a főpolgármester és a főjegyző mellett a kezdeményezőt (javaslattevőt) és az illetékes tanácsnokot is meg kell hívni.

4. A Közgyűlés elé rendelettervezetet csak a főjegyző kézjegyével ellátva lehet beterjeszteni.

5. A rendelettervezet formai követelményei:

a) Jelölését a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 1. § (1) és (4) bekezdései szerint kell végezni. [Például: Budapest Főváros Közgyűlésének 2/1991. (II. 25.) önkormányzati rendelete a ...-ról. Rövidítve: 2/1991. (II. 25.) Főv. Kgy. r. Az évszám után zárójelben szereplő dátum a kihirdetés időpontja, mely a Fővárosi Közlönyben való megjelenésre utal.]

b) A rendelet hatálybalépésének idejét - a 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet 8. §-ának megfelelően - célszerű úgy meghatározni, hogy az a hónap első napjával kezdődjön. A dátum alatt a főpolgármester és a főjegyző aláírása szerepel [Ötv. 16. § (3) bekezdés].

c) A rendelettervezethez általános és részletes indokolást kell készíteni.

6. Az önkormányzati rendelet kihirdetése, nyilvántartása, propagandája és a végrehajtás biztosítékai

a) Az önkormányzati rendeleteket - a b) pontban foglalt eltéréssel - a Fővárosi Önkormányzat hivatalos lapjában, a Fővárosi Közlönyben kell kihirdetni.

b) A Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelet mellékleteit képező, a keretszabályozási övezeteket és egyéb szabályozási elemeket tartalmazó 1:4000 méretarányú térkép(ek) és a főváros védelmi és korlátozási területeit ábrázoló 1:10 000 méretarányú térkép(ek) kihirdetése helyben szokásos módon, a Főpolgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában való kifüggesztéssel történik.

c) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről a főjegyző gondoskodik.

d) Szükség szerint, de legalább ötévenként a Fővárosi Közlöny különszámaként a hatályos önkormányzati rendeletek teljes szövegét, tárgy- és jogszabálymutatóval meg kell jelentetni.

7. Az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése, módosítása és kiegészítése

a) Ha az önkormányzati rendelet ellentétessé válik a később megjelent magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel vagy más okból hatályon kívül helyezésre, módosításra vagy kiegészítésre szorul, a tárgy szerint illetékes belső szervezeti egység (ügyosztály, iroda) vezetőjének feladata ennek jelzése a főjegyző felé.

b) Az önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésére, módosítására és kiegészítésére vonatkozó eljárás értelemszerűen az I-II. fejezetekben szabályozottak szerint történik, az alábbi eltéréssel:

c) Az önkormányzati rendelet módosítására, illetve kiegészítésére vonatkozó javaslatot úgy kell megszerkeszteni, hogy ebből egyértelműen kitűnjön, mely rendelkezés szorul kiegészítésre, illetve módosításra. Ezért az előterjesztésben a rendelettervezeten kívül - két hasábra osztva - egymás mellett kell feltüntetni a módosításokkal érintett hatályos szöveget és a módosításként, illetve kiegészítésként javasolt újat is.

d) A rendelettervezetet a jogalkotásról és a jogszabályszerkesztésről szóló magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően kell elkészíteni.

8. * A Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletre vonatkozó egyedi szabályok

A Fővárosi Közgyűlés szerveire átruházott hatásköröket tartalmazó 5. és 7. számú mellékletben felsorolt egyes hatásköröknél a hatáskört megállapító jogszabályra való hivatkozás az adott hatáskör-átruházás időpontjának megfelelő állapotot tükrözi. A hivatkozott jogszabályok számának vagy rendelkezésének időközbeni olyan módosulása, amely az adott hatáskör tartalmi változásával nem járt, nem befolyásolja az átruházott hatáskör gyakorlásának jogát.

Közzétevő elérhetősége: 
Tel.: 327-1079
Elérhetőség: 

1052 Budapest, Városház tér 9-11.

Közzétételről gondoskodik: 
Ottóné dr. Tóth Margit, jegyző
Tartalom átvétel